Ugrás a tartalomhoz

Szulfoxidok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szulfinilcsoport

A szulfoxidok olyan kémiai vegyületek, amelyekben a szulfinil funkciós csoporthoz két szénatom kapcsolódik. A szulfoxidok oxidált szulfidoknak tekinthetők. Az egyik természetben is előforduló szulfoxid az alliin.

Kötésrendszer

[szerkesztés]

A szulfoxidokat általában az R−S(=O)−R' szerkezeti képlettel jelölik, ahol R és R' szerves csoportok. A kén és oxigénatom közötti kötés eltér a szén és oxigén közötti hagyományos kettős kötéstől, mint amilyen például a ketonokban is előfordul. Az S-O kölcsönhatás részben elektrosztatikus természetű, ami a kötést polárissá teszi, a negatív töltés az oxigénen található. A kötés hasonló a tercier foszfin-oxidokban (R3P=O) találhatóhoz.

Szulfoxidcsoport
Szulfoxidcsoport

A kénatom egy magányos elektronpárral rendelkezik, így a molekula geometriája tetraéderes, az sp³ szénhez hasonlóan. Ha a két szerves szubsztituens különböző, akkor a kénatom kiralitáscentrum, mint például a metil-fenil-szulfoxidban.

Ennek a sztereogén centrumnak az inverziójához elegendően nagy energia szükséges ahhoz, hogy optikailag stabil legyen, azaz a racimizálódás sebessége szobahőmérsékleten alacsony. A királis szulfoxidokat használják bizonyos gyógyszerekben, például az ezomeprazolban és Armodafinilban, és királis segédanyagként is alkalmazzák őket.[1] Számos királis szulfoxidot állítanak elő akirális szulfidokból átmenetifém és királis ligandum felhasználásával végzett aszimmetrikus katalitikus oxidációval.

Reakciók

[szerkesztés]

A szulfoxidokat többnyire szulfid kiindulási anyagból állítják elő oxidációval. A −2-es oxidációs állapotú ként tartalmazó dimetil-szulfid például a 0-s oxidációs állapotú dimetil-szulfoxiddá oxidálható. További oxidációval dimetil-szulfon keletkezik, amelyben a kén oxidációs száma +2.

A szulfoxidok, mint például a dimetil-szulfoxid, bázikus karakterűek, kitűnő ligandumok és könnyen alkilezhetők. Az alkil-szulfoxidok erős bázis, például nátrium-hidrid hatására képesek deprotonálódni.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Oxidation of sulfides to chiral sulfoxides using Schiff base-vanadium (IV) complexes Ángeles Gama, Lucía Z. Flores-López, Gerardo Aguirre, Miguel Parra-Hake, Lars H. Hellberg, and Ratnasamy Somanathan Arkivoc MX-789E 2003 Online article Archiválva 2005. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Iwai, I.; Ide, J. (1988). „2,3-Diphenyl-1,3-Butadiene”. Org. Synth..  ; Coll. Vol. 6: 531

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sulfoxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.